Virágkoszorú

 Változás. A nagy kerék csak forog. Ki tudja mikor áll meg, ha egyáltalán megáll. Aztán meg kitudja, hogy hol.  Nos én azért vagyok olyan, amilyen, mert ismertem ezt és ismertem azt, voltam ott, és igen, máshol is ez előtt.  Egymás és a helyzetek kollaborációi vagyunk.  Ragaszkodunk, ahhoz ami már elmúlt, ami van, és ami még el sem jött. Soha nem a pillanatnak élünk, sőt sajátmagunknak generált képzeletbeli problémákon aggódunk.  Talán eljön egy pillanat, ami után nem lehet ragaszkodni, nem lehet kötődni, szeretni, csak vagyunk magunkkal-magunknak, mert hát végtére is saját magad az egyetlen, aki elkísér életed végéig.  Talán minden megromlott dolgot megjavulttá lehetne tenni, csak mi sem akarjuk igazán.  Sőt mondok jobbat, már az előtt tudod, hogy összetörik a szíved, mielőtt összetörnék, csak hagyod. Hiszen kockázat nélkül nem létezik siker, vagy idézhetném: "Az a húr csak megfeszülve zeng". És ez egy olyan siker lesz, amelynek nem fogsz örülni....

   Tulajdonképpen, nem tudom, hogy hálás legyek-e ezért az évért, vagy haragudjak rá. Na jóó...igazából tudom. Az ember azt hihetné, mennyire borzalmas volt...az volt, de ez jó! Mindjárt mondom miért, mert eddig elég rosszul áll a szénám magyarázat szempontjából.   A bejegyzés VÉGÉN találod az összegzést...a többi rizsa. Szóval egyszerűen görgess le, ha a körítés nem érdekel.  Bevezetésként, az év elég rosszul indult, kezdve a Szilveszter estével, este nyolcig egy kész szappanoperát lehetett volna forgatni, ami viszont utána következett, az nem éppen szokványos, de ezt talán máskorra hagyom.  Meg lehet kövezni a következőkért, viszont engem az egész járvány helyzet hidegen hagyott, a szabályokat betartottam, ez pedig ennyiben ki is merült, nem tartott vissza semmiben, nem erről fog szólni ma a fáma.  Most már elkezdem... RETTENTŐEN HÁLÁS VAGYOK ÉRTE , de  egyszerűen annyira borzalmas volt!  Márciustól egészen júniusig online oktatás zajlott, ...

     Egy nagyon kedves ismerősöm segített rávilágítani arra, hogy mennyire fontos a testi-lelki harmónia, az, hogy foglalkozzunk önmagunkkal, egy teljesen pozitív gondolkodást alakítsunk ki.  Illetve ezt eddig is tudtam, és próbáltam átállni, de nem tudtam hogyan.   Viszont hála neki elkezdett megváltozni az életszemléletem. Egyre nyitottabbnak érzem magam új emberekre, dolgokra, illetve magamra, hogy ismerjem, aki vagyok, sőt fogadjam is el.    Nagyon furcsa, de ezt a változást tényleg önmagunkban kell elindítani.    Először is, régebben állandóan a kinézetemmel küzdöttem, de jó ég, csak gondoljunk bele:  Tényleg azok oldalára szeretnél állni, akik piszkálnak a tested miatt, akik gúnyolódnak vele? Te is  gúnyolódni akarsz vele, te is utálni akarod? Nem! Én nem szeretném, hogy bántsák ezt, én nem akarok velük egy véleményen lenni, legalább én bánjak jól vele.                  ...

Külsőségek, pompa, mit látsz, ha belépsz a templomba. Előre is elnézést, pár mondattól elakadhat szava. Vizet prédikál, s bort iszik ez lenne ön, tisztességes atya. Semmi baj, ha ön szerint az internet a probléma, de szerintem, mi sokkal nagyobb a homofóbia, és a misén hallott politika. Ez az, mi miatt ön hamarabb jut pokolra. S, ha esetleg megengedi, had nevessek kérem, lássuk be, hogy valóban két oldalú az érem. Ez a sok, elítélő rasszista lenne az én testvérem? S vallja be ön is, oly sok a hiszékeny, öntől várnak megváltást, de Nem úgy volt, hogy csak egy a minden ható igaz Isten?   Vagy talán, nem így van kérem? Tudom van mit megvallanom, ha ott vagyok a végen, De azt most meg mondom, több az öné, drága manipulatív vérem. Miért mindenki azt a pásztort követi, ki szerint a nőben van a hiba? Csak azért, mert a mesében almát evett Éva, s mint, ahogyan lenni szokás, a férfinek nincs önuralma? Nos kérem szépen, én nem leszek birka.

 Gyermek.  Kislány.  Fiatal lány. Nő. Anya. Idős asszony. Teremtés. Áldás. Élet. Csábítás. Bölcsesség.Tűz.  Varázslat.    Mégis a nők, egészen a kezdetektől elnyomásban élnek, míg bár az utóbbi időkben igyekeznek ezen felül kerekedni, bár egyes országokban a nők helyzete sokkal rosszabb és még mindig csak egy a férj tulajdonában lévő tárgyként vannak kezelve, mindenhol jelen van.   Van egy elméletem, amit egy Müller Péterrel készített interjú alá is támaszt, miszerint, az, hogy a nők a mai napig ebben a helyzetben vánszorognak a Bibliából ered. (Jelenleg nem szeretnék teológiai vitákba bocsátkozni, mindenkinek saját-személyes dolga, miben-kiben hisz illetve azt, hogyan nevezi meg.)    Tehát én az egészet a bűnbeeséstől számítanám, hiszen, Lucifer kígyó képében megkínálta Évát a tiltott gyümölccsel, aki el is fogadta azt, majd pedig meg kínálta vele férjét Ádámot, aki elfogadta, valamint szintén evett abból a gyümölcsből. ...

 Igazából nagyon régen volt utoljára bejegyzés, leginkább erről szólna a mostani, illetve pár érdekességről a bloggal kapcsolatban.  Az utóbbi időben egyre kevesebb motivációm van írni erre a felületre. Olyan sok új dolog érkezett az életembe, amelyek miatt nehéz lenne még az írással is foglalkozni.  Nevezhetjük ezt egy hatalmas írói-válságnak.   Elkezdtem, leginkább az iskolaválasztásomból adódóan egyre többet foglalkozni a művészettel, és mivel olyan sok módon ki kell fejezni, azt, ami bennem van, ebben már nem szeretném még egyszer, lerágott csont lenne.  Értem itt azt, mikor kapunk egy feladatot, tegyük fel, hogy meg van kötve a kezünk és le kell rajzolnunk egy csendéletet, akkor az érzéseim kavarognak bennem, míg le nem tisztázódnak azok.  Teljesen lecsendesít.   Ugyan így, mikor táncolok, próbálom megélni az összes mozdulatot, csak csinálni akarom, olyankor minden megoldódik.   Ezért valamilyen szinten eltűnnek azok a problémá...

 Eljön az idő, mikor a világ összes szerelmes nótája sem tud jobb kedvre deríteni,  megkérdezed magadtól: "Hát ez meg hol romlott el?" "És miért ilyen hamar?" .  Aztán csak megrekedsz két ellentétes irányba csúszó szék között,  ha nem vagy elég gyors, már pedig nem vagy, mindenképpen a földön landolsz és jól összetöröd magad, mert nem döntöttél időben.  Mi legyen, mész vagy maradsz?  Mi van, ha rosszul érzed magad, ha rájössz,  te néha saját magadnak is túl bonyolult vagy, ha tudod nagyon jól, számodra minden olyan körülményes? Ha szabadságra vágysz, mert azt érzed, hűségesnek kell lenned olyan valakihez, akivel teljesen idegenek vagytok, ami által sakkban tart?  De te mégsem szeretnéd bántani, hiszen tiszteled és szereted. Nem akarod összetörni, nem akarod csalódást okozni, csak azt szeretnéd, ne fájjon. Persze ez hiú ábránd. Aztán ott a helyrehozás lehetősége, amelyet néha te magad sem szeretnél,  mégis ott motoszkál, mi van, ...