"Szeretném, hogyha szeretnének"


 Eljön az idő, mikor a világ összes szerelmes nótája sem tud jobb kedvre deríteni,  megkérdezed
magadtól: "Hát ez meg hol romlott el?" "És miért ilyen hamar?" .
 Aztán csak megrekedsz két ellentétes irányba csúszó szék között,  ha nem vagy elég gyors, már pedig nem vagy, mindenképpen a földön landolsz és jól összetöröd magad, mert nem döntöttél időben.
 Mi legyen, mész vagy maradsz? 
Mi van, ha rosszul érzed magad, ha rájössz,  te néha saját magadnak is túl bonyolult vagy, ha tudod nagyon jól, számodra minden olyan körülményes? Ha szabadságra vágysz, mert azt érzed, hűségesnek kell lenned olyan valakihez, akivel teljesen idegenek vagytok, ami által sakkban tart?
 De te mégsem szeretnéd bántani, hiszen tiszteled és szereted. Nem akarod összetörni, nem akarod csalódást okozni, csak azt szeretnéd, ne fájjon. Persze ez hiú ábránd.
Aztán ott a helyrehozás lehetősége, amelyet néha te magad sem szeretnél,  mégis ott motoszkál, mi van, ha?

Csak teljesen szabad akarsz lenni, hogy azt tehesd, amit szeretnél, beskatulyázások nélkül, hiszen te megérted,  mire vágysz, teljes mértékben. Te segítesz magadon, te oldod meg a problémákat, te nézel szembe velük, te végzed el a feladatokat, hiába hallod az elismételt mondatot: "Én itt vagyok neked".
 Nem, nem vagy itt, nem ismersz, nem is akarsz rólam többet tudni, mert azt hiszed tudod milyen vagyok, azt hiszed tudod mi jó nekem, de tévedsz.
Nem, nem lételemem a kapcsolat, nem akarok másik embertől függni, sem sarokba szorulni.

A hatalmas szabadság utáni küzdelem ellenére is,  annyira vágysz az igaz szerelemre, amely tényleg őszinte, mindent elsöprő,  ahol úgy lehetsz együtt valakivel, hogy közben tényleg teljesen szabad vagy. Ahol bizalmasai lehettek egymásnak, barátok, és mégsem  kiszáradt, nem unalmas, nem elhidegült, hanem szeretetteljes, szenvedélyes, mindent elsöprő. 
Aztán csak hallgatod a dalokat, sóvárogsz a sorokban leírt csodák után, rájössz, hogy most nem vagy boldog. Talán soha nem is lesz hasonlóban részed.
Szól a dal továbbra is, és abban bízol, átsegít mindenen majd az az aprócska dallam ott lesz neked, ami beforrasztja a sebeket. 
Az összes tudományos tényező ellenére is reméled, hogy ott van valaki a világban, akivel egymásnak vagytok teremtve, és reménytelenül szerethetitek egymást.
Csak bízol abban, hogy valaki képes lesz az igazi valódat szeretni, és átlátni a külsőségeken. 

Pár dal, amelyet hallgatok:
Berkes Olivér-Világítótorony
Jacob Lee- I Belong to You
Szabó Balázs Bandája ft. Julie Rens- Hétköznapi
Rúzsa Magdolna-Egyszer
Tom Odell- Another Love
Leander Kills- Hull az elsárgult levél
Rúzsa Magdolna-Érj Hozzám!
Rúzsa Magdolna-Április
Soulwave- Nehezen múlik
Zaprozsec- Azon az éjszakán

(Illetve tudom, hogy a bejegyzés témája nem ez, csupán említi, de köszönöm az anyukámnak, a húgomnak és egy nagyon kedves barátomnak, hogy hatalmas támaszt nyújtanak, akármi is legyen!)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A létezésről

Környezettudat- egészséges életmód-elfogadás önmagunk felé

Örvendezzetek igazak...