Környezettudat- egészséges életmód-elfogadás önmagunk felé
Egy nagyon kedves ismerősöm segített rávilágítani arra, hogy mennyire fontos a testi-lelki harmónia, az, hogy foglalkozzunk önmagunkkal, egy teljesen pozitív gondolkodást alakítsunk ki. Illetve ezt eddig is tudtam, és próbáltam átállni, de nem tudtam hogyan.
Viszont hála neki elkezdett megváltozni az életszemléletem. Egyre nyitottabbnak érzem magam új emberekre, dolgokra, illetve magamra, hogy ismerjem, aki vagyok, sőt fogadjam is el.
Nagyon furcsa, de ezt a változást tényleg önmagunkban kell elindítani.
Először is, régebben állandóan a kinézetemmel küzdöttem, de jó ég, csak gondoljunk bele: Tényleg azok oldalára szeretnél állni, akik piszkálnak a tested miatt, akik gúnyolódnak vele? Te is gúnyolódni akarsz vele, te is utálni akarod? Nem! Én nem szeretném, hogy bántsák ezt, én nem akarok velük egy véleményen lenni, legalább én bánjak jól vele. Komolyan, állj a tükör elé, nézd meg, vizsgáld meg, milyen is vagy. Ez egy jó test, amin nem változtathatsz, kezeld úgy, mint a te személyes, egyedi stílusjegyedet, mint egy szexepilt. Amin pedig tudsz, hát tökéletesítsd, de ne a folyamattól várd, hogy megszeresd magad. Hanem a saját magad iránti szeretetből következzen a folyamat.
Aztán jött a következő dolog, amivel elkezdtem ostorozni magam... Nem vagyok elég okos, nem elég művelt. Nem értek ehhez sem, ahhoz sem. De ez nincs így. Hiszen, ha tanulsz, ha készülsz, ha olvasol, informálódsz, kérdezel, akkor minden tőled telhetőt megteszel annak érdekében, hogy fejlődj. Tudnod kell magadról, hogy mindent meg tudsz tanulni, és valóban el kell kezdened informálódni. Ez által ellentmondásos lenne, ha nem fejlődnél. Hiszen, amíg van érdeklődés, nyitott vagy különböző nézetekre, addig lehetetlen leragadni egy ponton.
A változást pedig ne várd egyből, mert ez egy hosszú folyamat, amit akkor csinálsz jól, ha élvezed, ha nem teher, ha saját magadat szeretnéd vele megjutalmazni, fejleszteni, egyebek.
A mentális boldogságom mellett viszont szeretném, ha a testem is megkapná a szükséges figyelmet.
Tehát, gondolok itt az étkezésre, ami viszont egy sokkal összetetteb, nehezebb feladat, főleg annak, akinek nincsen állandó jövedelme, és a szüleivel él egy háztartásban, mert mondjuk kiskorú. Ilyen az én helyzetem is, és nyilván valóan sem nekem, sem a szüleimnek nincsen arra ideje, költségvetése, hogy kétszer annyi ételt készítsenek, mivel tudjuk, hogy ők nem állnak át erre a nézőpontra, így tehetetlenné válsz. Illetve majdnem. Mert bizonyos kereteken belül megteheted, hogy a saját magad ételét megválogasd, több zöldséget, gyümölcsöt egyél, rendszeresen tedd azt, sok vizet igyál, kerüld a cukros dolgokat, egyebek, nyilván ez is egyszerűbb, ha fokozatosan térsz át és nem hirtelen.( Ez elég nehéz feladat, de fokozatosan én is át szeretnék állni erre. )
Illetve a különböző kemikáliák elhagyása (parfüm, tusfürdő, sampon, krémek,
mosószer stb.) , ami engem nagyon érdekel, nyilvánvalóan ezt is bizonyos kereteken belül, illetve fokozatosan szeretném elhagyni. Mivel a szüleim mosóporral, öblítővel mossák a ruháikat, nem fogom őket mosószappanra, mosódióra kötelezni, nyilvánvalóan nem is tudnám. Hiszen rengeteg olajos, zsíros munkásruhát kell kimosni, így egyszerű megoldás az öblítő, egyebek.
De a saját magam részéről csökkenthetem ezeket a vegyszereket, amik valójában sokkal többet ártanak, mint használnak.
Elhagytam a hajsampont, ami te jó ég, brutális őrültségnek hangzik, de nem az. Ugyan is a hajunk, (ahogyan a bőrünk is ) önmegtisztító, csak a rengeteg hajformázó készítménnyel felborítottuk a működését. Gondolj csak bele, a macskád sem samponozza magát, mégis puha, csúszós a szőre, és ugye, hogy nem érzed zsírosnak?
Rengeteg alternatíva létezik erre, egyébként elegendő a sima csapvíz, de át lehet öblögetni, ecettel, almaecettel, citromlével, tehetsz mézet bele, illóolajokat. Nem, nem marad büdös a haj. Viszont az első pár hét-hónap kritikus lehet, hiszen a fejbőröd ekkor próbálja stimulálni magát, mivel érzékelte, hogy elhagytad a sampont, amit éveken át használtál.
Melltartó, valójában nem egészséges ha állandóan viseljük, de az sem, ha sosem. Hiszen sportolás alkalmával, vagy bizonyos ruhadarabok hordásánál kímélőbb, célszerűbb viselni. Az ok, amiért (ha azt nézzük csak részben) elhagytam, az az, hogy sokkal kényelmesebb, sőt nyilván egészségesebb, hogy nem viseljük állandóan. Sőt így csendesen, de küzdhetek az ellen, hogy megmondják, hogyan bánjak a testemmel, mit vehetek fel, te jó ég, ez egy teljesen normális testrész, nem undorító, nem fura, el kellene fogadni, hogy ez mindenki egyéni dolga, és a férfiak ebbe nem szólhatnak bele, igazából senki sem.
Tusfürdő, amit még nem hagytam el, de szeretnék egy egészségesebb bio, vagy teljesen növényi összetevős alternatívát kipróbálni (első körben). Mert valójában a bőrünknek is van egy védő rétege, amit a sok vegyszerrel lemosunk, és rettentően kiszárítja a bőrünket. A víz pedig teljes mértékben elegendő lenne a kosz lemosására. Illetve itt jön a képbe, hogyan őrizzük meg egész nap a jó illatunkat? Amire szinte biztos, hogy ismét rengeteg megoldás van, de részemről addig, ameddig nem váltok erre a módszerre, nincsen erre szükségem. Először is szeretném állandóvá tenni, rutinná tenni az első változásokat, aztán lépni egyre csak tovább.
Ezzel magunknak teszünk jót, amit a testünk, sőt a lelkünk is meg fog köszönni. Illetve a környezetünknek is, mert nem szennyezzük annyi vegyszerrel a vizet sem.
Természetesen rengeteg dolog van, amit le lehet cserélni (fokozatosan fogom is) egy egészségesebb, környezettudatosabb alternatívára, de szerintem az ilyen apró dolgokkal kezdődik a változás, ezt lehet tovább építeni.
Szóval, őszintén, a jó közérzethez tényleg annyi kell, hogy beszélgess, nevess, legyél a barátaiddal, azokkal, akiket szeretsz, bánj jól magaddal, írj naplót, legyen hobbid, legyél a természetben és még sorolhatnám. Sőt, meditálj, gyújts egy füstölőt, nap végén köszönd meg, amiket kaptál. A rosszból vond le a következtetést, a jót pedig éld meg.
Nem baj, ha nem megy egyből, én is csak most tanulom, és rettentően sok dolgot szeretnék még tudni, fejlődni szeretnék, boldog lenni.
Tehát, ha voltál olyan bátor, és kitartó, hogy végig olvastad, hát büszke vagyok rád! Ki tudja, lehet, hogy valakiben elindít valamit.
Köszönöm, annak a bizonyos embernek, hogy rávilágított erre, és a Húgomnak, hogy példát mutat a nővérének és egészségesen él.


Megjegyzések
Megjegyzés küldése