Depresszió?

 Elnézést, nem tudom milyen fajtái vannak a depressziónak, nem tudom, milyen tünetei vannak, vagy

, kire hogyan hatnak. Csupán azt tudom, rám hogyan hat.

 Tudom, hogy nagyon kevesen olvasnak, de, ha valaki hasonló problémákkal küzd talán hasznosnak tartja valamilyen oknál fogva a saját szempontjából is.

 Olykor gyakrabban, néha pedig ritkábban, de vannak nagyon mély pontok az életemben. Nem a dolgokban, amiket teszek, hanem abban, amit érzek. 

 Az borzalmas, olyan, mintha legbelül haldokolnál,  érzed azt a tompa fájdalmat a mellkasodban, nem tudsz mit kezdeni, annyira borzalmasan érzed magad, annyira letörtnek, mindössze a folytonos, egyre sűrűbben jelentkező problémákat látod. 

Egyre ritkábban beszélsz, egyre többet sírsz, néha már az sem megy,  magadba fordulsz.

Kifelé egy bizonyos szintig mutatod, milyen erős vagy, milyen erősen harcolsz, de egy idő után ez még jobban tönkretesz.

 Néha komolyan nem látom a kiutat.

Mégis mindig megtalálom.

 Észre kell vennünk, akár mennyire is rossz a helyzet, nincs olyan, hogy ne legyen onnan kiút. 

Fel kell figyelnünk a felkínálkozó lehetőségekre. 

 Hogyan lábalj ki? 

• Zárj ki, mindent, ami akadályoz!                                                                                  

Legtöbbször pont a személyes környezetünk az, aki hátráltat minket a gyógyulásban. Ezek az emberek kritizálnak, minden szempontból hátráltatnak. A legésszerűbb apránként háttérbe szorítani ezeket az embereket. 

Mindig is utáltam a Facebookon, Instagrammon, egyéb közösségi média felületeken megjelenő posztokat, miszerint: "Nem értem a mai 14 évesek mit akarnak felejteni, az abc-t?"  "Nem értem, mitől olyan depressziósak a mai tinédzserek, csak az a dolguk, hogy tanuljanak." 

 Ez kérem szépen a felnőtt ember tanulatlansága által létrejövő orbitális butaság. Hiszen, ha a mi szemszögünkből tekintjük az ő oldalukat, akkor nekik meg csak az a dolguk,hogy dolgozzanak. De mindannyian tudjuk,  nem csak ennyiből állnak a feladataink. 

Előbbihez szólva kérem had legyen egyik közeli családtagom a példa főszereplője:

 Rendszeresen megkapta, a "Neked csak az a dolgod, hogy tanulj!" mondatot, miközben persze minden délután el kellett végeznie a házi munkák egy részét is, amely sokszor locsolásból, főzésből, krumpliszedésből, az építkezésekben való besegítésből, kapálásból, egyebekből állt. Ezen kívül a testvéreiért ő járt az iskolába, óvódába. Viszont elvileg csak az volt a dolga, hogy tanuljon. 

 Bár a mai kor fiataljai nem ilyesfajta dolgokat végeznek otthon, v nagyon is sok dologgal meg kell küzdenünk. 

 A lényeg, tiltsd le ezeket az oldalakat, fejezd be a társalgást ezekkel az emberekkel, ne hagyd, hogy lehúzzák a közérzeted. 

• Család, barátok, vagy kedvelt tevékenység.:  

  Tisztában vagyok azzal a ténnyel, hogy nagyon sok mindenkinek nincsen családja, vagy barátai, de akinek van és megteheti, ossza meg velük a problémáit. Butaságnak tűnhet, de nem az. 

Had hozakodjak elő ismét a saját példámmal: mivel én egész nap lefoglalom magam, próbálom a problémákat, a visszatérő, fojtogató érzéseket a hátam mögé dobni, általában az esti órákban tör utat magának, mert olyankor már nincsen semmi dolgom valamint rendesen el is fáradok.  Kisírt szemekkel kimegyek a konyhába és egyszerűen zúdul a sok feszültség, probléma, anya pedig ott van, segít, beszélünk. 

Volt idő, amikor a családomnak sem mertem ezekről beszélni, a barátokban pedig úgy éreztem nem bízhatok meg ennyire. 

Ezért vettem egy naplót majd elkezdtem írni, oldalakon keresztül, soroltam és soroltam, hatalmas terhet vett le a vállamról, volt, amikor pozitív dolgokat is írtam, ami méginkább feltöltött. Azt vettem észre, miután leírtam hamarosan meg is oldódtak a problémák, már nem is tűntek olyan hatalmasnak. 

Sokat sétáltam, leginkább erdőben. Bicikliztem, vagy táncoltam. Festettem, vagy rajzoltam. Közvetlenül nem foglalkoztam a problémával, mégis enyhített azokon. 

Szóval beszélj/írj róla a családodnak, vagy legközelebbi barátaidnak, foglalkozz olyan dolgokkal, amelyek foglalkoztatnak, szereted csinálni, ami feltölt. 

• Sport, jó étkezés. 

 Nekem mindig azt tanácsolták,  nézzek meg egy jó filmet, egyek csokit, nutellát, kuckózzak be. Sajnos, volt, mikor én is ezt ajánlottam. 

Viszont, ahogy tapasztaltam ez annál inkább az elszigeteltség irányába taszít. 

Engem sokkal inkább energetizál egy edzés, pár finom, egészséges étel. 

Miután inkább nutellát ettem és filmet néztem, miközben minden egyes jelentéktelen jelenetén sírtam, azt éreztem,  "Basszus, mostmár el is hízok, nekem nincs olyan jó életem, mint a film karakternek és tényleg nem látom a kiutat. Dehát már úgy is mindegy, szóval eszek még egy kis csokit, úgy is kövér vagyok." Borzasztó volt. 

Viszont, miután erőt vettem magamon, inkább edzettem mindig azt éreztem, tettem magamért, a kinézetemért, az egészségemért, legalább egy problémát elkezdtem megoldani. Ami büszkeséggel is tölt el. 

Egy adag sült hús és zöldség köret után nem éreztem bűntudatot, míg a tábla csokik befalása után igen. 

• Zuhanyozz! 

Persze alapvető feltétel, a tisztaságunk, ápoltságunk kordában tartásához, de most nem erről van szó.

Remekül lemossa rólad azt a borzasztó nagy idegességet, feszültséget, amit egész nap cipelsz. 

Saját példa: Képes vagyok heteken keresztül, éjjel-nappal tanulni, megállás nélkül végezni a feladataimat, de egy idő után eljön, amikor összegyűlik a sok fáradtság, idegesség, szorongás, kényszeresség, aggódás, félelem, hazaérek és hihetetlenül elkezdek üvölteni a sírástól, aztán nevetek, majd kezdődik elölről.

 

Az egyik ilyen egy szerdai napra esett, amikor edzésem is volt, ott sem sikerült minden, a suliban sem sikerült semmi, későn értem haza, fáradt voltam. Nagyjából este kilencig megállás nélül sírtam anyának, aki elküldött zuhanyozni,  attól biztosan jobban leszek. 

Valóban igaza volt, sokkal jobban lettem, még akkor este megírtam egy elmaradt esszét, egy még beadásra váró esszét, festettem,  vázlatot is írtam, reggel kipihenten ébredtem. 

• Légy a szabadban, bújj az állataidhoz! 

 A természetnek hatalmas ereje van, amit sajnos nem tudok jobban részletezni, de tudom, ha még csak a fűben is ültem és nézelődtem is jobban lettem, vagy, ha sétáltam egy erdőben. Hallgattam a madarakat, éreztem, ahogy a nap melegíti az arcomat.  Csodákra képes. 

Az állatok feltétel nélkül szeretnek minket, észre veszik, ha valami nincsen rendben, odajönnek, odabújnak, azt akarják, velük legyél. 

Saját példa: Nekem sok cicám van, egyik este hihetetlenül letargikus hangulatba kerültem, a hasam is fájt. A három cicám egyszerűen ráfeküdt a hasamra, lábamra, odabújtak hozzám, elkezdtek dorombolni, azonnal enyhült a hasfájásom és  a közérzetem is javult. 

• Meditálj!

Még egy nagyon jó módja annak, hogy feltöltődj, kikapcsolj, rendbe tedd a gondolataidat, egyensúlyt teremts a tested és a lelked között. Csinálhatod tökéletes csendben, zenére, eltudsz érni online vezetett meditációkat is. Csendben is lehetsz, mantrázhatsz is, lehet ülve, fekve, ahogyan kényelmes. Figyelj a légzésedre.  Használhatsz hozzá füstölőket, gyertyákat, párologtathatsz illóolajokat. 

 Hatalmas energia löketet, összeszedettséget, egyensúlyt, bizsergést érzek utána, sokkal inkább tudok koncentrálni,odafigyelni másokra.  

A lótusz virága a mocsárban nyílik, miniél mélyebb a mocsár, annál szebb a virág.

Nem tudhatom biztosan, hogy ezek másoknak is beválnak, nekem viszont beváltak. 

Ez a hatalmas kitárulkozás semmiképpen sem önsajnáltatás céljából történt, sokkal inkább segítő szándékkal. 

Köszönöm, ha végig olvastad! 

Ha te is hasonló problémákkal küszködsz, remélem találsz benne olyat, amely segít neked. 

Kitartást, bízz magadban!