Fáj!

Nehéz a látás, szúr a szív,
Eltelik pár óra így.
Fáj és dühít, nyelni a kínt,
Egyszerre taszít, egyszerre hív.
Testem fáradt, kezem legyint,
Hiába nem sokáig bírom így. 

Lábam görnyed, lassan éri már a földet,
Szívemből fájdalom könnycseppeket görget.
Nehéz a légzés, könnyebb az álom,
De mit ér az álom, ha közben is fázom.
Nehéz a látás és szúr a szív,
Lassan telik az idő így. 

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A létezésről

Környezettudat- egészséges életmód-elfogadás önmagunk felé

Örvendezzetek igazak...