A barátság

 Van nekem három csodálatos, és rendkívüli barátnőm. Imádom mindegyiket, mindegyiket más dolog miatt. Megértőek, segítenek bármikor, ha baj van.

Hogy kik ők? 

- Azok, akik jóvátették az életemet, önbizalmat adtak nekem, támogatnak minden egyes percben. Nincs olyan dolog, amit ne tudnék megbeszélni velük. Nagyon szeretem őket, a legrosszabb, legalja helyzetből is kitudnak rángatni, még, ha nem is végleg, de míg velük vagyok, addig biztosan, már a puszta jelenlétükkel.  Annyit, de annyit nevetek velük, annyiszor lehet komoly témákról beszélni.

 Egyikük rendkívül okos, folyton csak tanul, mindenre tudja a választ, gyönyörű verseket ír. Másikuk rendkívül realistán látja a dolgokat, minden eldöntendő kérdéshez fontos, és erős érveket hoz fel, bármikor benne van egy kis bolondságban. A harmadik pedig, okos, vicces, rendkívül eszes és hihetetlen fantáziával van megáldva.   Bármikor, bármiben kiállok mellettük, tudom, hogy nem bírom eléggé, de igyekszem megbecsülni azt, hogy ilyen jó barátnőim vannak, a sok jót amit értem tesznek. Legfőképpen pedig, hogy a barátjuk lehetek.

Így:

Soha nem hagyom, hogy bárki is bántsa őket, és hazudozva minden rosszat mondjon róluk a hátuk mögött, vagy éppen a szemükbe. Néha keressük meg magunkban a gerendát, hogy a más emberben meglátott szálka ne szúrjon szemet.

Zárásként:

 Csodálatos barátaim vannak, igyekszem odafigyelni rájuk, bár ez néha nem megy, hiszen gyarló emberi lény vagyok, így tehát önző módon magamat helyezem előtérbe.  Lassan itt a karácsony, ami a szeretet ünnepe, hát próbáljunk meg együtt odafigyelni a másikra, adjunk valamit, ami sokat segít, és mindannyian többé válunk. 

Add tovább mozgalom: segíts három embernek, az pedig segít másik hárman.