Mitől vagyok boldog?


 Nagyon sokáig olyan valaki bőrébe bújva éltem, aki nem is én vagyok, olyan sokáig, hogy már nem is éreztem igazán azokat az érzéseket, amit régen.

 Nem tudtam örülni, sőt még most is nehéz.  Nehezemre esik kimutatni az érzéseimet, közönyös vagyok másokkal szemben, mert nem akarom, hogy lássák rajtam az érzelmeimet.

 Úgy érzem egyre jobban sikerül visszanyernem amit el akartam takarni.  Sok problémám van, de tudok örülni a kis dolgoknak is.  Ma ezekről a bizonyos kis dolgokról lesz szó!

Az eső és a vihar:
 Imádom hallgatni, ahogy kopog az eső az ablakon, vagy a háztetőn. Imádom az illatot, miközben
esik. Szeretem, ha fúj a szél.
 Akármilyen furán is hangzik, de, mikor vihar van odakinn, mindig szeretem, ha elmegy az áram(persze nem akkor, ha napokig) valamiért, ez olyan megnyugtatóan hat és biztonságérzetet kelt. Jó érzés meggyújtani a  gyertyákat, és nézni, mikor csöppen le a viasz.

Csillagok:
 Tudom, hogy ez most borzasztóan nyálasan hangzik, mikor el kezd sötétedni, akkor szeretek kifeküdni a hintára, ami az udvarunkban áll, várni, mikor bújik elő az első csillag, aztán egyre több és több, mígnem teljesen sötét lesz és az összes jól látható.
 Kirajzolódik a Göncölszekér , meg kitudja mi még! Az jár a fejemben: Vajon, melyik hunyt ki rengeteg évvel ez előtt, és látom még most is a fényét?  Néha elmegy egy-két hullócsillag, én mindegyiknél ugyan azt kívánom. Keresem a repcsik pulzáló fényét, ki utazhat rajtuk?  Ez fog meg bennük.

A kis poros út az erdő szélén, de erről már meséltem.

 A múzeumok, régi tárgyak:
 A múzeum, vagy egy-egy régi tárgy, mindig egy szelet a múltból, amitől úgy érzem magam, mintha
én is ott lettem volna, vagy közöm lenne hozzájuk.  Furcsa érzésem támad tőlük, mert a régi tulajdonosuk nem is tudja, hogy emlékeznek rá, és én szeretnék ez ellen tenni, viszont már nem lehet.

Végezetül pedig, itt van még a családom és a barátaim, de az egyikről már írtam, a másikat viszont máskor fejteném ki.

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A létezésről

 Változás. A nagy kerék csak forog. Ki tudja mikor áll meg, ha egyáltalán megáll. Aztán meg kitudja, hogy hol.  Nos én azért vagyok olyan, amilyen, mert ismertem ezt és ismertem azt, voltam ott, és igen, máshol is ez előtt.  Egymás és a helyzetek kollaborációi vagyunk.  Ragaszkodunk, ahhoz ami már elmúlt, ami van, és ami még el sem jött. Soha nem a pillanatnak élünk, sőt sajátmagunknak generált képzeletbeli problémákon aggódunk.  Talán eljön egy pillanat, ami után nem lehet ragaszkodni, nem lehet kötődni, szeretni, csak vagyunk magunkkal-magunknak, mert hát végtére is saját magad az egyetlen, aki elkísér életed végéig.  Talán minden megromlott dolgot megjavulttá lehetne tenni, csak mi sem akarjuk igazán.  Sőt mondok jobbat, már az előtt tudod, hogy összetörik a szíved, mielőtt összetörnék, csak hagyod. Hiszen kockázat nélkül nem létezik siker, vagy idézhetném: "Az a húr csak megfeszülve zeng". És ez egy olyan siker lesz, amelynek nem fogsz örülni....
További információk

Környezettudat- egészséges életmód-elfogadás önmagunk felé

Kép
     Egy nagyon kedves ismerősöm segített rávilágítani arra, hogy mennyire fontos a testi-lelki harmónia, az, hogy foglalkozzunk önmagunkkal, egy teljesen pozitív gondolkodást alakítsunk ki.  Illetve ezt eddig is tudtam, és próbáltam átállni, de nem tudtam hogyan.   Viszont hála neki elkezdett megváltozni az életszemléletem. Egyre nyitottabbnak érzem magam új emberekre, dolgokra, illetve magamra, hogy ismerjem, aki vagyok, sőt fogadjam is el.    Nagyon furcsa, de ezt a változást tényleg önmagunkban kell elindítani.    Először is, régebben állandóan a kinézetemmel küzdöttem, de jó ég, csak gondoljunk bele:  Tényleg azok oldalára szeretnél állni, akik piszkálnak a tested miatt, akik gúnyolódnak vele? Te is  gúnyolódni akarsz vele, te is utálni akarod? Nem! Én nem szeretném, hogy bántsák ezt, én nem akarok velük egy véleményen lenni, legalább én bánjak jól vele.                  ...
További információk

Örvendezzetek igazak...

Külsőségek, pompa, mit látsz, ha belépsz a templomba. Előre is elnézést, pár mondattól elakadhat szava. Vizet prédikál, s bort iszik ez lenne ön, tisztességes atya. Semmi baj, ha ön szerint az internet a probléma, de szerintem, mi sokkal nagyobb a homofóbia, és a misén hallott politika. Ez az, mi miatt ön hamarabb jut pokolra. S, ha esetleg megengedi, had nevessek kérem, lássuk be, hogy valóban két oldalú az érem. Ez a sok, elítélő rasszista lenne az én testvérem? S vallja be ön is, oly sok a hiszékeny, öntől várnak megváltást, de Nem úgy volt, hogy csak egy a minden ható igaz Isten?   Vagy talán, nem így van kérem? Tudom van mit megvallanom, ha ott vagyok a végen, De azt most meg mondom, több az öné, drága manipulatív vérem. Miért mindenki azt a pásztort követi, ki szerint a nőben van a hiba? Csak azért, mert a mesében almát evett Éva, s mint, ahogyan lenni szokás, a férfinek nincs önuralma? Nos kérem szépen, én nem leszek birka.
További információk