Virágkoszorú

 Három év. Hihetetlen, hogy az ember 1095 nap alatt képes akkorát változni, hogy saját magát is  meghökkenti vele.  Ami viszont még meglepőbb, hogy persze a három év alatt folyamatosan történik apróbb változás, nagyobb csap pár hónap alatt megy végbe.  Három és fél évvel ez előtti letargikus Fanniból az új közösség hamar egy nagyon pörgős, nagyon nevetős és dinamikus lányt segített ki a régi bőréből. Ahogy egyre inkább levetkőzte gátlásait úgy egyre inkább megismerte magát és a körülötte lévő embereket. Barátai lettek, akik megtanították beszélni, megszólalni, nevetni, szeretni, új dolgokba kezdett, rengeteg mindent kipróbált. Új szakkör, új sport, új blog, visszatért a rajzoláshoz és sokkal intenzívebben folytatta azt, ami a rajztanárának köszönhető.  Az osztályközösség, a változás rengeteget segített rajta. Bár személyisége talán kissé idegesítő volt, ő nagyon jól érezte magát, hiszen minden annyira csodálatosan zajlott, sokkal, sokkal jobban meg tudta bec...

 Számomra nagyon nehéz dönteni. Főleg, ha sorsdöntő dologról van szó, meghatározott időkerettel. Van az, ami helyes, amit mindenki támogat, ami tudást ígér, de van az, amit én szeretnék, amihez hatalmas kreativitás kell és akarat erő, tudás, és ezt már nem igazán támogatják, mert bizonytalan, hogy mi lesz, sikerül-e vagy sem.  Most éppen iskola választásról van szó, amiről mindenki ezt mondja " Nem ezen múlik a jövőd", pedig  éppen, hogy de, mert lehet, hogy felvesznek egy neves gimnáziumba könnyű szerrel, ahol aztán agyon kellene tanulnod magad és csak egy érettségit szerzel, persze mehetsz egyetemre.  Mégis mi van, ha ez mellett téged egy kreatív szakma érdekel, egy szakgimnáziumban. Persze lesz érettségid és szakmád, de bizonytalan, hogy el tudsz-e helyezkedni a szakmában, van-e hozzá tehetséged. Persze, ha a rangsor elején vagy, akkor azt gondolnád, hogy miért ne lenne? De nem látsz bele az elkövetkezendő öt évedbe, már ha a szakgimit választod. Érzelmileg...

 Nagyon sok idő kell ahhoz, hogy megismerjük magunkat. Talán egész életünk alatt ismerkedünk saját magunkkal, mert egész életünkben változunk, de fontos tudnunk ki az AKTUÁLISÉN, tehát, kik vagyunk most.  Egy kicsit mindannyian függünk a másiktól. Mások is formálnak bennünket, de mi is másokat, akkor is, ha csak mellékszereplők vagyunk az ő életükben.  Az embereknek több fajta személyiségük van, másképp mondva a személyiségünk több részből tevődik össze.  Van az, aki mások előtt vagyunk (idegenek, munkahely, suli stb.), van az amelyik a család előtt vagyunk, valamint az, amikor csakis egyedül vagyunk, talán még ide be lehetne szúrni azt, amikor a barátokkal vagyunk. Mert valljuk be, minden közegben máshogy viselkedünk. Mégis a legőszintébb az, amikor csak is teljesen egyedül, emberek nélkül vagyunk.   Számomra nagyon fontos, hogy néha egyedül legyek, mert ilyenkor a gondolataimmal vagyok "összezárva", ilyenkor a legkönnyebb tanulmányoznom magam, miről mit go...